A passzívházak elérhető, gyakorlatias megoldást nyújtanak, és nem csupán a jövő generációinak kedveznek, de a mindennapok kényelemének is. Ismerd meg a Sinergo passzívházakat.

Hogyan felel az építőipar a környezetünk problémáira?

A tavalyi évben több, mint húszezer új ingatlan épült Magyarországon, és ez a szám folyamatosan növekszik. Bár ez az egyre emelkedő arány azt jelenti, hogy egyre több embernek van lehetősége optimális körülmények között élni, ma egy másik szemszögből szeretnénk megközelíteni a témát. 2020-at írunk, mégis alig van különbség egy lebontásra kerülő régi épület, és a helyére tervezett új otthon között. Az esztétika természetesen sokat változott, és egy-két energiatudatos módosítást is sikerült bevezetni hazánkban. Az építkezés fundamentális elvei azonban keveset fejlődtek az elmúlt évtizedekben. Ebben a cikkben egy fontos építészeti célkitűzésről, és annak előnyeiről fogunk beszélni.

Amikor azt mondjuk, építészeti célkitűzés, valójában nem egy újkeletű dologra gondolunk. A modern társadalmat hosszú ideje foglalkoztatja az emberiség környezetre gyakorolt hatása. Elméletben számtalan kezdeményezés és módszer született, amely enyhíteni hivatott a káros anyagok kibocsátását. A gyakorlatban viszont még mindig kevesen követik ezeket a pozitív tendenciákat, különösen az építőipar berkeiben. Kevés építész teszi fel a kérdést, hogy miként törekedhetne energiatudatos megoldásokra.

1997-ben megszületett a kiotói jegyzőkönyv, melynek célja a fejlett országok felelősségvállalása volt. Az országok – amelyek aláírták a 2005-ben hatályba lépő egyezményt – vállalták, hogy egy kitűzött időpontig arányosan csökkenteni fogják az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez a meghosszabbított egyezmény 2020 végéig érvényes. Magyarország is elismerte szerepét az klímaválság orvoslásában, és a következő évtől is komolyabb energetikai szabályozások várhatóak. Úgy látszik, továbbra is nő évről évre az igény a hazai ingatlanpiacon, ezzel arányosan pedig az energiaválság kérdése is nagyobb figyelmet érdemelne.

Folyamatosan emelkednek a házak fenntartási költségi, és a tulajdonosok ki vannak szolgáltatva a központi ellátó rendszereknek. A megoldásokat kínáló ökologikus építészet azonban még nem élvez különösebb népszerűséget. Csupán a társadalom töredéke veszi kellően komolyan a fenyegető klímaválságot, viszont annál többen érezzük annak kellemetlen hatásait a mindennapi életünkben.

21. századi komfort, régi technológia

Az életünk minőségét meghatározza, hogy hol lakunk, milyen körülmények között. Emberi szervezetünk könnyen alkalmazkodik a kedvezőtlenebb feltételekhez is, így idővel hozzászoktunk, hogy az évszakok váltakozása elől az otthonunk sem nyújthat teljes biztonságot és kényelmet. Nyáron légkondicionálóval, télen fűtő berendezésekkel próbáljuk elviselhető fokig kompenzálni a hőmérsékletet a négy fal között, de nehezen találjuk meg az optimális arányokat. Közérzetünkre a kisebb ingadozások is hatással vannak. Bármennyire szeretnénk elkerülni a diszkomfortot, egy bizonyos mértékben természetessé vált a hétköznapjainkban. Persze mind másképpen érzékeljük ezeket, mégsem tagadhatjuk, hogy a globális klímaváltozás nyomot hagyott az energiafogyasztási szokásainkon. A kényelem érzete több különböző tényező egyensúlyán múlik, amelyeket felett csekély befolyásunk van. Egy építészeti irányzat ezeket a faktorokat és a föld véges erőforrásait szem előtt tartva sikeresen megteremtette a harmóniát.

Sinergo D170 passzívház nagy üvegfelületekkel, melyek fontos részei a passzívház logikának.

A passzívház-technológia

Az előrelátóbb mérnökök már egészen a hetvenes évek óta foglalkoztak egy olyan épület megtervezésével, amely minimális erőforrásokkal is képes maximális komfortot biztosítani. A Passivhaus mozgalom eredményeképp 1990-ben felépítették az első passzív, közel nulla energiaigényű házat Németországban. Ez az épület a mai energetikai szabályozásokat is túlszárnyalja, pedig több évvel megelőzte a kiotói jegyzőkönyv környezettudatos kezdeményezését.

Passzívháznak nevezzük azokat az energiatakarékos épületeket, melyek az optimális hőmérsékletet a belső hőnyereségből tartják fenn. Nincs szükség aktív fűtő berendezésre, elegendő csupán az emberek és a műszaki berendezések kisugárzott hője további levegő visszaforgatása nélkül. A passzívház-technológia Darmstadtban született meg. Csak az az építmény nevezhető így, amely megfelel a szigorú német minősítési rendszernek. A darmstadti Passzívház Intézet célja a minél nagyobb energiahatékonyság elérése fenntartható módokon. Ahogyan azt fentebb is olvashattuk, a hatékonyság mellett a közérzetünkön jelentősen is javít.

A képen egy Sinergo passzívház nappalija látható nagy üvegfelületekkel, melyek fontos részei a passzívház logikának.

A passzívházak tervezéséért felelős építészmérnökök nem különálló egységekként gondolnak az épület alkotóelemeire. A házat teljes egésznek tekintik, ahol minden tényező ugyanolyan figyelmet és precíz kivitelezést érdemel – a felhasznált anyagoktól az elektronikus berendezésekig. Így lesz az ingatlanból harmonikus otthon. Egy légzárt passzívházban mindig csend honol és egyenletes a hőmérséklet. A hőcserélővel ellátott modern szellőztető rendszer gondoskodik friss levegőről, valamint szabályozza a páratartalmat. Mivel a remekül szigetelő falazat és ablakok meggátolják, hogy télen megszökjön a meleg- , nyáron pedig a hideg levegő, a tökéletesen zárt rendszerben nem alakulhatnak ki hőhidak. Ez megakadályozza hogy penészedjenek a felületek, és nincsen páralecsapódás az ablakokon. A kiegyensúlyozott élettérben felszabadultan érezheti magát az ember.

Nem lehet összehasonlítani ezt a por- és pollenmentes teret a klasszikus téglaházakban tapasztalt viszonyokkal. Itt nincs helye a rossz minőségű levegő miatti megbetegedéseknek. A pihenés és munkavégzés színvonala a közérzetünkkel arányosan javul a tiszta atmoszférában. Ha az életünk minősége ilyen jelentős mértékben megváltozik a kiváló energiahatékonyságú otthonban, csupán egy kérdés marad.

Sinergo passzívházak

A korai passzívházak doboz alakúak voltak kevés ablakkal. Ezt már akkor sem igazán lehetett stílusnak nevezni, és különösen ma nem nézik jó szemmel a szögletes, egyhangú formavilágot. Talán ez volt az egyik ok, amiért nem terjedtek el jobban az elmúlt évtizedben. Nos, ezt az előítéletet oszlatták a kortárs tervezők. A fenntartható megoldások lehetnek látványosak is, ahogyan ezt a Sinergo passzívházak bizonyítják a fenti képeken. Ez a kulcsrakész otthon egy közepes árfekvésű családi ház áráért elérhető, és az energiahatékony technológiának köszönhetően a korábbi költségek töredékéből fenntartható.

Elkötelezett mérnöki munka és komoly tervezés eredménye volt a passzívház-technológia, mégsem olyan elterjedt a köztudatban. A klímaválság aktualizálásával és a környezettudatos törekvések növekvő hangjával viszont érdemes megismernünk ezt az építészeti irányzatot. A passzívházak elérhető, gyakorlatias megoldást nyújtanak, és nem csupán a jövő generációinak kedveznek, de a mindennapok kényelemének is.

Köszönjük, hogy elolvastad!

Oszd meg másokkal is, ha tetszett!

Olvass még több cikket